Lehet-e demokratizálni orosz segítséggel? A belarusz elnökválasztás adhatja meg a választ

Ez a poszt augusztus 4 és 10 között folyamatosan frissült, és a választások utáni reggelen, az előzetes hivatalos eredmények után zárult le (azóta is frissülnek viszont a végén az ajánlott olvasmányok és a friss hírek!). Az igazán drámai és megjósolhatatlan események java csak akkortájt kezdődött és a végkifejlet még messze, de azok követésében egy ilyen amatőr választási kalauz már nem tud érdemi segítséget nyújtani. Az elmúlt hónapok eseményeinek megértésében azonban továbbra is hasznos lehet, hiszen amit augusztus 4-i első posztunkban leírtunk, az eddig szóról szóra valósult meg, a magyar nyelvi közegben pedig egyre nehezebb tájékozódni a megbízható, magas színvonalú tartalomszolgáltatók feltartóztathatatlannak tűnő leépülése miatt. Ezért a végső változatot, ezúttal konzisztensen a személynevek orosz változatát használva, ismét megosztottuk a Vox Populi blog követőivel, ebben az eredeti (egyebekben teljesen azonos) változatban pedig amennyire tudtuk, konzisztensen belaruszra írtuk át a neveket.

Kedden kezdődött, de csak vasárnap ért végett az utóbbi 25 év legizgalmasabb elnökválasztása Belaruszban (EREDMÉNYEK A LAP ALJÁN A LEZÁRÁSBAN). Az örökös győztes Lukasenka elnök ezúttal a szokásos álellenzéki kellékek mellett egy női csapattal ütközött meg, mivel az általa is veszélyesnek tartott férfi vetélytársak indulását így vagy úgy megakadályozták. Az urak most börtönben, illetve balsorsuk elől külföldre menekülve várhatták a választások kimenetelét, ami immár a nőkön múlik, legkonkrétabban Лідзія Міхайлаўна Ярмошына-n, aki 1996 óta az országos választási bizottság nagyhatalmú vezetője. A jellemzően kritikus megközelítésű nemzetközi sajtóban azonban az a forgatókönyv is felmerült, hogy Lukasenka megfutamodik egy a versenyben ténylegesen elinduló nő elől, és elhalasztja a választásokat a múlt héten igen látványosan letartóztatott 33 orosz fegyveres által jelzett állítólagos puccsveszélyre hivatkozva. Erre a híresztelésre kemény választ adott, amikor Lukasenka elnök megtartotta kedden a parlamentben a valójában csak jövő áprilisban esedékes évértékelőjét (apró szépséghiba, hogy kénytelen volt az általa eddig sajátosan lekezelt, ám idővel aggasztóvá vált járványhelyzettel indokolni a beszéd előrehozatalát az elnökválasztás első napjára). Ennek ellenére szaporodnak az elemzések, amik szerint a mostani lehetett a hatvanöt évesen is még jéghokit játszó Lukasenka utolsó választása.

Balról jobbra Veranika Capkala, Szvjatlana Cihanouszkaja és Marija Kalesznyikava a “Női Szolidaritás” kampány sajtótájékoztatóján készült videón. Forrás: https://www.rferl.org/a/unregistered-opposition-presidential-candidate-tsapkala-children-flee-belarus/30745527.html

Az elnök persze rossz véleménnyel van a vezető ellenzéki jelöltté vált Szvjatlana Cihanouszkaja rátermettségéről, de ennek hangoztatása nem nagy újdonság tőle, aki bár 1975 óta házas, annyira alkalmatlannak tartja a nőket a közszereplésre, hogy 26 éve tartó elnöksége alatt mindig csak a kisfiával lépett a kamerák elé, a feleségét egyszer se láthattuk. Ám komoly elemző is kételkedett már abban, hogy Cihanouszkaját, a nyilvános szereplésben gyakorlatlan nyelvtanárt, akit ráadásul börtönben ülő férjével is lehet zsarolni, tényleg komolyan veszi-e a szélesebb közvélemény. Eredetileg ugyanis az ellenzéki vloggerként ismert férj akart elnökjelölt lenni, és csak az ő lecsukása után vette át a feleség a stafétát. Azóta Szvjatlana kampány-csapata kiegészült a másik két, lényegesen népszerűbb és politikailag is fajsúlyosabb, ám a választásokon való elindulásában megakadályozott ellenzéki politikus feleségével illetve kampányfönökével. Utóbbiakkal Cihanouszkaja egy amolyan kétválasztásos elnöki programot is kerekített, ami kizárólag a demokratizálásról szól, külpolitikai kérdésekben pedig Oroszország számára is megnyugtató lehet.

A Cihanouszkaja-Babaryka-Capkala “Női Szolidaritás” kampány logója. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/2020_Belarusian_presidential_election

Így állt elő a „Női Szolidaritás” csapat, ami egy jól sikerült logóval is megmutatta, hogy médiaképes kommunikációban azért elég nagy leckét ad a bumfordi, de a politikában tényleg tapasztalt elnöknek. A kampánykommunikációban ráadásul az ág is húzza Lukasenkát. Ő azért sem szeretne járványügyi korlátozásokat, mert a gazdasági helyzet már eleve rémes. Erre mi történik? Az országában sokak által követett és korábban baráti orosz média is gúnyt űz abból, ahogy a járványhelyzetet heroikusan lekicsinyli, és hiába tartóztatott le többtucat újságírót és többszáz ellenzéki tüntetőt az elmúlt hónapokban, mégis rekordmagasságokban maradt a személye és politikája ellen országszerte zajló tüntetések látogatottsága. Az orosz média viselkedése legalábbis elgondolkoztató, és Lukasenka már az országból való kihajításukról értekezik. (FRISS: Egy alább ajánlott podcast szerint az orosz kormánypárti média egy-két évvel ezelőtt valóban váratlanul barátságtalan volt Lukasenkával, de az idei belarusz kampányban inkább semleges-tartózkodó maradt.) A 33 letartóztatott zsoldosnak aligha volt köze orosz beavatkozási kísérlethez (a történet sok vicces részlete mond ennek ellent, pl. hogy egy Lukasenka kampányfőnöke által felügyelt szanatóriumban laktak az elfogásuk előtt). De Lukasenka kampánya nagyon igyekszik Cihanouszkaját összekötni velük és az orosz törekvésekkel, meg persze meggyőzni a Nyugatot, hogy az ő hatalmon maradása a növekvő orosz befolyás egyetlen alternativjája. Mégis tény, hogy a Krím annektálása óta Lukasenka óvatosan közeledik a Nyugathoz, amit a magyar sajtó oroszbarát része is érzékletesen ecsetelt, a Belaruszra nehezedő orosz igények pedig egyre súlyosabbá váltak. Mostanra pedig már nyugati elemző is akad, aki orosz támogatást sejt a belarusz demokraták hirtelen megnőtt népszerűsége mögött. Persze az se segített, hogy Lukasenka unorthodox tanácsai a COVID19 kezelésére (tessék vodkát inni, szaunába menni, traktorra ülni) nem jöttek be: a kilenc és fél millió lakosú Belarusz eddig kb. annyi megbetegedést produkált, mint Belgium, és rövidesen behozza majd Svédországot – igaz, többet is tesztelt a másik négy hasonló lélekszámú európai országnál, amelyekkel együtt megjelenik alábbi ábránkban.

Az igazolt COVID19 megbetegedések és az elvégzett tesztek száma országok szerint Európában. Forrás: https://ourworldindata.org/grapher/covid-19-total-confirmed-cases-vs-total-tests-conducted

(Nem mellesleg, a kétválasztásos rendszerváltás programjáról szólva: Belaruszban nem áll egy az államot és a magángazdaságot ezernyi szállal beszövő, izmos politikai párt az elnök mögött. Maga Lukasenka is úgy került hatalomra 1994-ben, hogy magányos harcosként nagy meglepetésre győzött egy elnökválasztáson, és aztán az államapparátus meg az állami cégek vezetői egyszerűen átálltak hozzá és hűségesek, mert látják, hogy milyen ügyesen hozza ki a legtöbbet abból, hogy Oroszország nagyon függ a belarusz olajfinomítóktól és jó árat fizet a minszki pufferállam amúgyis magától értetődő barátságáért a NATO-tagállamok határán. A demokratizálás ezért első pillantásra tényleg nem kíván itt többet, mint a politikai foglyok és a sajtó szabadon engedését, pár törvényváltozást, meg hogy az emberek félelem nélkül csatlakozhassanak a nekik tetsző politikai szervezetekhez. Ezért van az, hogy Minszkben a Női Szolidaritás Bokros Lajos ötszáznapos vízióját idéző programja viszonylag értelmesnek tűnhet. Egy pártállami világban aligha lenne az.)

Lukasenka anzix. Forrás: Google

Szerencsénkre sok kétely azért nem lehet a várható eredménnyel kapcsolatban (a lap alján már azt is elolvashatja a friss részben, hogy a szavazatszámlálók képzésén milyen eredményre készültek). A belarusz közvélemény-kutatások 2016 óta, amikor minisztériumi engedélyhez kötötték az ilyen, megtévesztésre és nyugtalanság keltésére is alkalmas adatok gyűjtésének és közzétételének lehetőségét, talán csak még pontosabbak lettek, legalábbis ami a választási bizottság megbízható vezetője által bejelentett hivatalos eredmények előrejelzését illeti. Rossznyelvek, az EBESZ meg az óvatosan kritikus EU-s hangok szerint a szavazatok megoszlásáról a hivatalos eredmény most sem sokat árul majd el. De bizonyára lesz majd olyan magyar, kazah és orosz választási megfigyelő, aki majd a jövő héten helyre teszi ezeket a vádaskodásokat, hiszen még mindig lehet jelentkezni külföldi megfigyelőnek a belarusz választási bizottság weboldalán, akkreditációt meg úgyis csak az kap, akiről elhiszik Lukasenka beosztottjai Minszkben, hogy csakis a színtiszta belarusz igazság érdekli. Nyilván ezért van az, hogy az ellenzéki jelölt nemigen küldhet megfigyelőt a szavazókörökbe (végül 8 megfigyelőjét fogadták el, ők próbálhatták szemmel tartani a folyamatokat többezer szavazókörben), pláne nem keddtől szombatig, amikor azok szavazhatnak, akik vasárnap “nem tudnának”, és még annyi megfigyelő sem engedélyezett, mint vasárnap. Az EBESZ egyébként azért nem küld megfigyelő missziót, mert eleve feleslegesnek tartják azok után, hogy a korábbi választásokról, és kiváltképpen a korai szavazási napokon tapasztaltakról megelőző választások után írt kritikájukat és ajánlásaikat nem vették figyelembe a belarusz hatóságok.

Belaruszban tehát különösen fontos, hogy csak tiszta forrásból merítsük információinkat. Különben még hinnénk azoknak a szakmailag komolyan aligha vehető internetes kutatásoknak, amelyek közül egyik sem talált 6%-nál több Lukasenka-támogatót a polgárok között, viszont mindegyikben volt egy ellenzéki jelölt, aki 50% körüli támogató-arányt mutatott fel (éppen csak abban tért el egyikük a másik négytől, hogy melyik ellenzéki jelölt a legnépszerűbb).

A Vox Populi oldalt pedig csak a minden kétely feletti, hiteles és duplán szavahihető tények érdeklik, ezért ismertetjük az állami tv második csatornája által megrendelt utolsó tényszerűen belarusz-valóságos kutatást. Az 1,879 megkérdezettes, július 23-27-én zajlott telefonos vizsgálat szerint már 90 százalék készül arra, hogy szavazzon, amit nagyban elősegít az, hogy a járványhelyzetre tekintettel ezt most egész héten bármikor bárki megteheti, talán még az is, aki erről nem is tud. A kákán is csomót kereső ellenzékkel ellentétben, ami az EBESZ kritikájára hivatkozva utálja a korai szavazást, ezt az időbeli rugalmasságot a megkérdezettek 61.4%-a pozitívan értékelte – nekem meg az tetszik, hogy végre tizedesjegy pontossággal is megtudhatjuk ezeket az arányokat, hiszen az adatok hitelessége az ilyen magas precizitású becslések közlését indokolja, nem ám 2.5%-os hibahatár meg a többi szokásos hablaty.

Az Ecoom Elemző Központ a választói preferenciákról két júliusi közvélemény-kutatásban. Figyeljük meg, milyen jól mutat egy Excelből kopi-pésztelt és hanyagul formatált táblázat is, ha amúgy jó üzenetet hordoz. Forrás: https://news.tut.by/economics/694509.html

Ami a jelölteket illeti, Lukasenka, mint mind az öt megelőző elnökválasztáson, most is 77% feletti eredményre aspirálhat: a megkérdezetteknek ugyan csak 72.3%-a mondta, hogy rá szavazna, de volt 14%, aki még nem tudta, mit tegyen, vagy nem akarta megmondani, hogy kire szavazna, és nehéz elhinni, hogy csak eltökélt ellenzéki szavazók mondanák ezt. Az ellenzéki jelöltek közül a cég korábbi vizsgálatához képest feljövő Cihanouszkaja már 7.5%-on állt, az inkább álellenzékinek tartott másik három jelölt most már erősen lemaradt tőle, a “mindegyiket elutasítom” opció választását pedig 3.5% fontolgatta. (Ez a lehetőség még a szovjet választások örökségeként maradt fent Belaruszban. Bár nagyon demokratikusnak hangzik, hogy így is lehet szavazni, politikailag cseles a hatása: Vladimir Gelman orosz politikatudós annak idején azzal magyarázta a lehetőség posztszovjet utóéletét, hogy jellemzően azok választják, akik máskülönben az ellenzékre szavaznának, így a „mindenki ellen” szavazólapon való jelenléte az ellenzéki jelöltek számára kiosztandó mandátumok arányát csökkenti.)

Érdekes módon van még hagyományos közvélemény-kutató, aki minisztériumi engedély nélkül is dolgozik, és még a magyar MTI is beszámolt róla. Az alábbi ábra az egyes elnökjelöltek támogatottsági trendjeit mutatja mostanáig – három kétséges megbízhatóságú, a fennálló törvényi tilalommal dacolva, de ténylegesen elvégzett, és nem online módszerekkel, igaz, csak pár száz megkérdezettel operáló közvélemény-kutatás alapján. Az elindulásban végül megakadályozott Babaryka és Capkala a két jelölt, akiknek a szagatott vonalai a májusi és júliusi kutatások után megszűnnek: Cihanouszakaja kék vonala az ő kiesésük után lőtt ki, a hármuk kampányának egyesítésével. Ő az augusztusi vizsgálatban már 49%-on állt, míg Lukasenka piros vonala végig a 17-19%-os sávban maradt. A fekete vonal a „mindenki ellen” szavazni tervezők, augusztusban már csak 7%-os arányát mutatja.


Forrás: https://europeelects.eu/2020/08/08/live-blog-belarusian-presidential-election/

Na de Minszkben a hivatalos közvélemény-kutatásoknak kell hinni, azok szerint pedig Lukasenkának nem lesz szüksége egy augusztus 23-i második fordulóra, már most vasárnap elsöprő sikerét jelezheti a hivatalos eredmény. Erre tippelt a magyar Political Capital elemzése is, ami azonban sietve hozzáteszi, hogy ezek után választási csalást vélelmező ellenzéki tüntetők fogják elárasztani a minszki utcákat. Hogy a rendfenntartó erők elég lojálisak lesznek-e az elnökhöz ahhoz, hogy igazán keményen reagáljanak, azt még meglátjuk. De ettől függetlenül a cikk úgy véli, hogy az események alighanem elvezetnek majd Lukasenka bukásához vagy nyugdíjazásához. Konkrétan a 2018-as, tüntetések kikényszerítette, de az országot egyértelműen az orosz szövetségesi rendszeren belül tartó örményországi kormány- és rendszerváltáshoz hasonló földcsuszamlást tart elképzelhetőnek. Annyi biztos, hogy sokan sokfelé elgondolkodhatnak azon, hogy a rendőrség által lépten-nyomon gáncsolt, betiltott stb. Női Szolidaritás kampány néhány hét alatt hogy tudott eljutni olyan sok emberhez. A képünkön látható térkép mutatja azt, hogy a három vezérré nőtt nő választási gyúlésein hol hányan jelentek meg.

A Cihanouszkaja-kampány naggyűlései és azok becsült közönségszáma Belarusz térképén.

Aki kételkedik abban, hogy az ilyen demokratizáló változásokban konstruktív szerepet játszhat Oroszország, annak az idén lezajlott abháziai rendszerváltás és a moldovai demokratizálás tavaly beinduló, királydrámákba illő történeteit ajánlom figyelmébe (utóbbiról érdemes meghallgatni ennek a podcast-sorozatnak több epizódját is, kezdve a 7.-kel). A bombabiztos közvélemény-kutatási előrejelzés ellenére alighanem egy fordulatos drámára számíthatunk Belaruszban is. Cihanouszkaja szerint nem az a lényeg, hogy jövő héten vagy hat hónap múlva történik meg a változás, hanem hogy végül is elérik Lukasenka leváltását. Az orosz küpolitikát pedig nem hiába dicséri Orbán Viktor azért, hogy mi mindennel nem törődik: adott esetben demokraták támogatáse is belefér a Kreml eszközrendszerébe. (UTÓLAGOS ÉRTELMEZŐ KIFEJTÉS, MERT SOK OLVASÓNAK NEM VOLT VILÁGOS A VÉGSZÓ:) Egy Babarykára és Capkalára is építő, politikai stabilitást hozó, természetszerűleg oroszbarát, ám Oroszország pénzforrásaira kevésbé ácsingozó minszki vezetés még hasznos is lehet egy omladozó Lukasenka-rendszerhez képest, ha az orosz külpolitika le tudja küzdeni a függetlenség-párti belarusz demokraták iránti bizalmatlanságát.

FRISS (AUG. 5): A belarusz események mostanra szinte biztosan túlmentek bármin, amit Oroszország esetleg attól remélt, hogy Lukasenka kicsit megérzi azt, mennyire nagy szüksége van Oroszország támogatására. Ezen a YouTube videón hallgatható meg néhány jól tájékozott elemző augusztus 4-i beszélgetése a fejleményekről, és ebből nekem a következő főbb meglátások jönnek át:
1. Cihanouszkaja nagyon felnőtt a szerepéhez és kitűnően kampányolt, a beszélgető szakértők szerint nem sok kétség lehet már afelől, hogy még az adott körülmények között is megszerzi a szavazatok többségét.
2. Az is biztos, hogy a bejelentett választási eredmény Lukasenka győzelme lesz, és ez az eddigieknél is nagyobb tüntetésekhez fog vezetni.
3. A karhatalmi erők lojálisak lesznek az elnökhöz, a kérdés csak az, hogy mennyire lesz erőszakos a jövő heti tüntetésekkel szembeni fellépésük.
4. A belarusz demokrácia-párti mozgalom abba az irányba mozog, hogy az Oroszországtól való növekvő függetlenség mellett kötelezi el magát, méghozzá csak kisebb részben amiatt, hogy Lukasenka orosz ügynökökként próbálja lefesteni őket. A fő ok az, hogy Lukasenka egész politikai berendezkedése az Oroszországtól való függés fenntartásán és növelésén épül.
5. Lukasenka aligha marad sokáig hatalmon, hiába töretlen a kormányzati és karhatalmi elit hűsége, politikailag tarthatatlanná vált a helyzete, hónapok, talán egy év kérdése, hogy mikor távozik. Vádelemés nem fenyegeti, valszeg jelentős vagyonával együtt élhet majd valahol a világban.

Ha Ön másképpen értelmezi a fejleményeket, vagy más szakértői véleményekkel találkozik, feltétlenül kommentelje posztjainkat ezen az oldalon: https://www.facebook.com/valasztasi.kalauz/

FRISS (AUG 7): A jogosultak 23%-a már leszavazott. A korábbi évek tapasztalatait meg a vasárnapi választási nap előtti szavazás lebonyolitására vonatkozó szabályok alapján ezek a szavazatok valószinűleg mind Lukasenka elnökre estek. Közben lényegében minden olyan nyilvános esemény bejelentette, hogy elmarad, ahol a hivatalos szervek attól tartottak, hogy ellenzéki kampányolók jelenhetnek meg, így egy fontos minszki futballrangadó is, egy másik eseményen a DJ-ket (akik az ellenzék kampánydalát játszották be egy elmaradó koncert közönségének) letartóztatták. Forrás: https://twitter.com/franakviacorka

FRISS (AUG. 8): Az elnökválasztás nagy napja csak holnap lesz, de a szavazatszámlálóknak már – egy felkészítő tréningről kiszivárgott hangfelvétel szerint – megmondták, mi az elvárt eredmény. Itt a hangfelvétel: https://youtu.be/3osnc2RX1Cg. Az elvárt eredmény Lukasenka 67%, Cihanouszkaja 7%, „mindenki ellen” 17%.

Alábbi képünkön megtalája azoknak az ott tartózkodó, angolul tudó tudósítóknak a címét, akik tudnak helyszíni tudósítással szolgálni érdeklődő médiaszolgáltatók számára. Élő közvetítés is lesz a vasárnapi eseményekről itt: https://pressroom.rferl.org/a/30770202.html

FRISS (AUG. 9 DÉLBEN):

A nap eseményeiről élő helyszíni tudósítások olvashatók egyebek között itt meg itt meg itt.

Magyarul pedig itt: https://www.facebook.com/peter.barasz

Lényeges fejlemény eddig, hogy reggel nyolc óta legalábbis Minszkben elérhetetlenné vált a Facebook, a Messenger, a Whatsapp, a YouTube, az Instagram, az App Store, és persze az ellenzék szavazatszámláló stb. oldalai, a legtöbb VPN sem működik. Képünk mutatja, miként néz ki ilyenkor a telefon.

Forrás: https://twitter.com/franakviacorka/status/1292367129010941952/photo/1

Kalesznyikavát viszont még tegnap este szabadon engedték (FRISS: Veranika Capkala külföldre menekült, Cihanouszkaja tegnap este óta bújkál, mert a lakása előtt rendőrök vártak rá). A lényegében minden civil ellenőrzési lehetőség nélkül keddtől-szombatig zajló „korai” szavazáson hivatalos adatok szerint 41.7% vett részt. Az ellenzék mintavételt alkalmazó párhuzamos számolási rendszere szerint ténylegesen kb. feleennyien mentek be a szavazóhelyiségekbe, de volt, ahol csak negyedannyian, vagy harmadannyian. Ma a helyi szokásoknak megfelelően helyenként ingyen kaja és olcsó vodka is csábítja az erre fogékony szavazókat a szavazóhelyiségekhez. A nagyvárosokban és körül hemzsegnek a páncélos járművek egyenruhás figurákkal.

Forrás: https://twitter.com/HannaLiubakova/status/1292356174386540560

A nemzetközi és a magyar sajtó a szokásosnál jobban figyel. Ént ez az összefoglalót találtam a legigényesebbnek eddig, ami kerek, részletes, és képekkel nagyon jól illusztrált. A fontosabb nemzetközi lapok – New York Times, El Pais, Neue Zürcher Zeitung – tegnap-tegnapelőtt (a Le Monde ma hajnalban) közöltek átfogó összefoglalókat a választás előzményeiről, a Spiegelnél nyitóoldalas főcím a rendőri brutalitás, a Guardian ma reggel hozott egy hírt arról, hogy a letartóztatás elől bújkál a fő ellenzék jelölt. A kínai hírügynökség cikke szerint rendben zajlik a választás, nincs semmi látnivaló, hacsak nem a magas részvétel. A Russia Today még nem vett tudomást a belarusz választásról pedig ma már arról is posztolt, hogy Kanye West 2000 ajánlócédulája érvénytelennek bizonyult Illinois-ban: nyilván ezen múlik az amerikai elnökválasztás következő meghatározó fordulata. Az orosz független sajtó zászlóshajója hosszú interjút közölt egy belarusz ellenzéki vezetővel. Az index.hu – nyilván felmondási időt töltő – névtelen szerzője komolyan dolgozott, az ellenzéki kampánystáb egy névtelen, de fontosnak mondott tagját és egy moszkvai szakértőt is meginterjúvolt. Belarusz orosz hitelektől való függésével és a Lukasenkával szembenálló helyi elit hiányával érvelve arra következtet, hogy most sem fog semmi sem változni, csak egy a megszokottnál is valamivel botrányosabb választás zajlik. Ezzel szemben a HVG szombati összefoglalója nem zárja ki egy érdemi politikai fordulat lehetőségét. Szerintem ez az értékelés jobban összhangban van azzal a körülménnyel, hogy éppen abból alakult ki a mostani “papucsforradalom” (a gyilkos eszközként is használható lábbeli a tavasz végén volt a csótányként is emlegetett Lukasenka elleni megmozdulások szimbóluma egy ideig), hogy a belarusz gazdasági és kormányzati elit két szereplőjének Lukasenkával szembeni elnökjelöltségét megakadályozta a rendőrség, és a demokratizálás meg a nemzeti függetlenség növekedése – ezt a harminc évvel ezelőtti magyar tapasztalatokból is tudjuk – komoly gazdasági visszaesést is politikailag elfogadottá tud tenni. A 24.hu ma reggeli cikke olyan felületes lett, hogy azzal nem érdemes vessződni, a merce.hu a tegnapi letartóztatásakról számolt be ma reggeli – korrekten kontextualizált és jóslatokat mellőző – cikkében. A vidéken is hetek óta tartó letartóztatási hullámról egyébként itt olvashat egy érzékletes helyszíni beszámolót.

FRISS (AUG. 9 DÉLUTÁN):

Hosszabb interjú jelent meg tegnap este a belarusz ellenzék egyik veterán vezetőjével Anna Politkovszkaja egykori lapjában arról, hogy mire számítanak a választások után. Szükség esetén gúgli transzléttel is kiválóan olvasható: https://novayagazeta.ru/articles/2020/08/09/86586-mstitelnost-lukashenko-izvestna-davno-no-esli-na-ulitsy-vyydet-300-tysyach Fontosabb állítások: Miután a 6.8 millió választásra jogosultból 1 millióan regisztráltak az ellenzék weboldalán arra, hogy oda beküldjék lefényképezett szavazólapukat a Cihanouszkajára adott szavazattal, a kampánystáb magabiztos, hogy a ténylegesen leadott szavazatok többségét elnyerik. Abban bizonytalanok, hogy a napok óta zajló rendőri akciók mennyire rettentik el támogatóikat attól, hogy a hivatalos – minden bizonnyal felháborítóan hazug – eredmények bejelentése után csatlakozzanak a tüntetésekhez. A legfrissebb (nyolc évvel ezelőtti) adatok szerint 1,400 belügyminisztériumi dolgozó jut minden 100 ezer lakosra, de most kevesebben lehetnek már a pénzhiány miatt (tehát egy kb. 100 ezer fős apparátust képzeljünk el). És hogy mennyire elszánt a rezsim az erőszak alkalmazása mellett? Hát, most hivatalosan arra a Viktor Shejmanra bízták az elnökválasztás biztonsági intézkedéseit, akit évek óta senki nem látott, mert ő az egyike az EU szankciók által megcélzott négy személynek, akiket felelősnek tartanak négy Lukasenka útjában álló személy – két politikus, egy újságíró és egy üzletember – kilencvenes évek végi eltűnéséért/meggyilkolásáért (ezekre az EU-s szankciókra, amiket Orbán Viktor egyébként nagyon szeretne feloldatni, ld. https://belarusfeed.com/eu-extends-arms-embargo-belarus/)

FRISS (AUG 9 ESTE):

Bejelentették a választási eredményt, illetve az úgynevezett exit poll úgynevezett eredményét, amit a fent részletezett előzmények után ugyan csacsiság lenne a ténylegesen leadott szavazatokról szóló hírnek tekinteni, de nyilván iszonyú pontosan jelzi, hogy mi lesz a hivatalos eredmény. A jó hír, hogy a Vox Populi saccaiban hívők most sem csalódhattak, mert Lukasenka, mint pár napja egy hivatalos úgynevezett közvélemény-kutatás alapján megjövendöltem, ezúttal is 77% feletti eredményt ért el – mármint az ún. exit pollban. Miután a forgatókönyvszerúen tervezhető eseményeknek itt ezzel nagyjából vége, most kezdődhet a valódi erőpróba vízágyúkkal és ami még lesz ma este a belarusz utcákon. Ha rokonszenvét szeretné kifejezni a küzdő felek valamelyikével, akkor azt most a Belarusz Köztársaság Nagykövetségénél teheti meg Óbudán, a Virág Benedek u. 37. számnál.

Az exit poll eredménye

FRISS (AUG. 10 REGGEL):

A választások hivatalos (előzetes) végeredménye szerint Lukasenka 80.2%-on végzett, Cihanouszkaja 9.9%-kal második. A bejelentésről, és annak első belföldi és nemzetközi visszhangjáról ebben a posztban és kommenjeiben olvashat. Az a poszt egyben lezárja ezt a blogbejegyzést is (azóta azért végre egységesítettem a belarusz nevek latin átírását a cikkben, korábban össze-vissza használtam az orosz illetve a belarusz írásmódot imitáló megoldásokat, ezért utólag is elnézést kérek mindenkitől).

FRISS HÍREK:

Helyi forrásból angolul: https://euroradio.fm/en, oroszul www.tut.by.  Twitteren tudósítások a helyszínről itt meg itt meg itt. A helyszínen tartózkodó, profi újságírótól aug. 14 óta ezen az oldalon lehet követni a fejleményeket, aki nem tud angolul, kopi-pésztelje google translate-be az itt található friss cikkeket, alaposak, mértéktartóak, és prof helyszíni tudósítóktól származnak: https://www.theguardian.com/world   Magyarul ezekben a napokban a merce.hu és a https://index.hu/kulfold/ tűnik legnaprakészebbnek, a többiek sokszor órákkal, sőt akár egy teljes nappal kullognak az események után. Ezen az oldalon viszont jól tájékozódhat az orosz kormánymédia alternatív univerzumának álláspontjáról: https://moszkvater.com

Augusztus 13-16: Nagy fordulat következett be, ti. hogy a Lukasenko rendszer felhagyott a tüntetők terrorizálásával és kiengedte a letartóztatottak egy részét. Miután ez csak a tüntetések és sztrájkok eszkalálódásához vezetett, augusztus 15-16-án az orosz kormány segítségét kérte. A legjobb televiziós összefoglaló az aug. 14-reggeli helyzetről a BBC-től: https://www.youtube.com/watch?v=k5br4VgqqR8

Augusztus 21: A békés kibontakozást kereső Cihanouszkaja képviselői tegnap beadták a választási csalást dokumentáló megfigyeléseiket a Legfelsőbb Bírósághoz, a választási csalás megállapítását kérve. https://twitter.com/franakviacorka/status/1297068064001925122 A bíróságnak három munkanapja van a válaszra. A bizonyítékok egy része közvetlen bizonyítékokból és tanúvallomásokból származik (elégetett szavazólapokat is találtak valahol annak bizonyítékaként, hogy egyes szavazatszámláló bizottságok tömegesen semmisítettek meg Tyihanovszkajára adott szavazatokat), más része pedig a Golos nevű választási megfigyelő csoporttól (ld. ajánlott olvasmányok).

Augusztus 22. Döntő lehet a hétvége, miután a hadügyminiszter már a vérontásra készítgette fel a hadsereg vezetőit a héten, az ellenzék viszont újabb gigatüntetést szervez vasárnapra. A ma reggeli helyzetképre ld. inkább ezt: https://www.theguardian.com/world/2020/aug/22/belarus-protests-minsk-lukashenko Belaruszban tegnap éjszaka óta újra erősen korlátozzák az internet hozzáférést, lényegében minden független hírmédiát (a Belarusszal részletesen foglalkozó külföldieket is), VPN- és biztonságos email szolgáltatást elérhetetlenné tettek ismeretlen tettesek. Ld. https://twitter.com/TadeuszGiczan A Telegram csatornák azonban elérhetők, ezeken keresztül zajlik majd a hétvégi tüntetések koordinálása is, más kérdés, hogy ezeket mennyire tudja mára ellenőrizni a rezsim. Ld. https://twitter.com/HannaLiubakova. A meggyilkolt tüntetők száma közben négyre nőtt, a sztrájkvezetők egymás után tűnnek el nyomtalanul, és a jelen állás szerint kb. 60 bebörtönzött tüntetőre hosszú börtönbüntetés vár a Merce.hu közvetítésében látható ENSZ értesülések szerint. Tegnap egy 13 km-es élőláncot alkottak a tüntetők a továbbra is letartóztatásban lévő társaikat fogva tartó börtön és a sztálinista korszak leghírhedtebb tömeges kivégzésének helyszíne között. Az élőláncot mutatja egy drónról készült videó itt: https://twitter.com/franakviacorka/status/1296935241878315009 Egy sétálós videó meg itt: https://twitter.com/HannaLiubakova/status/1296834922246811655

Augusztus 30: A központi tüntetések nem olyan nagyok, mint voltak, inkább a hasonló szituációban Hong Kong-ban tökélyre vitt „be water” taktikát követik a megmozdulások, aminek a hatósági lekövetése elég költséges szórakozás, amint ez a videó is mutatja: https://twitter.com/i/status/1299748081945186306   Hellyel-közel azért nagyobb tömeg is összegyűl hét közben is, itt egy tegnapi videón elég látványosan áttöri egy tízezres asszonymenet a rohamrendőrség sorfalát: https://twitter.com/i/status/1299777085410426881    Maria Kolesznyikova továbbra is emberfeletti és mosolygós, itt egy korábbi videón tartja távol a tüntetőket egy improduktív ütközettől, de bizonyára van már terve arra, hogy hol fog hónapokig bujkálni, ha kell: https://twitter.com/i/status/1297578053527273473

Lukasenko úgy tesz, mintha szilárdan állna lábán, de közben azért egyre jobban függ az orosz importtermékek – a sztrájkolók helyébe lépő tévés újságírók, titkosszolgálati tanácsadók és a politikai elnyomás egyéb eszközei, plusz valutahitel – behozatalától. Az EU-s külügyminiszterek végtelen bölcsessége a héten az volt, hogy őt továbbra sem kell feltenni a rendőrterror és az elcsalt választások miatt szankciókkal sújtott belarusz vezetők listájára, mert az ugye csak rossz hatással lenne Lukasenko döntéseire. A rendőrségi megtorlások továbbra is tömegesek, de most már nagyon célzottan a sajtómunkásokat és a tiltakozások szervezőit próbálják megfélemlíteni. A mai gigatüntetésre nagyon készül a hadsereg is, erről itt egy friss videó: https://twitter.com/i/status/1299994560936976391

Sok ideje azért a rezsimnek sincs, mert a valutatartalékok csak pár hónapra elegendőek, feltöltésük állítólag erősen függ 4-5 állami nagyüzemtől (műtrágyagyár, olajfinomító, talán a traktorgyár) illetve az orosz kormány segítőkészségétől, de az utóbbi tényleg nem egy feneketlen buksza, és nem is jótékonysági bál. A nagyüzemekben sztrájkolgatnak, ellentmondásosak a beszámolók arról, hogy ez mennyire fáj a kormánynak. Ezen a videón a kardiológiai centrumot látjuk, amint a dolgozók éppen az igazgató mellett tüntetnek, akit a tüntetések támogatása miatt éppen kirúgtak: https://twitter.com/i/status/1298913205733994496   

A vasárnapi pesti ebédet azért érdemes diétásra venni, a hajába főtt krumpli és a répafőzelék mellé ezeket az olvasmányokat ajánlom, utána jót tesz majd egy séta a nagykövetséghez, csak legyenek hozzá fehér-piros szimbólumok és tegyünk ki róla egy képet valahova #BelarusSolidarity megjegyzéssel, hogy más is kedvet kapjon: https://www.rferl.org/a/30810092.html, https://www.rferl.org/a/belarus-braces-for-more-postelection-protests-amid-attacks-on-media-freedom/30811205.html, https://www.theguardian.com/world/2020/aug/28/belarus-deports-swedish-journalist-amid-media-crackdown

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK (FOLYAMATOSAN FRISSÜL!)

Egy meglátásokban páratlanul gazdag júniusi beszélgetés Rácz Andrással, a térség külpolitikai elemző szakértőjével: https://www.valaszonline.hu/2020/06/11/orban-lukasenka-belarusz-racz-andras-podcast-hetivalasz-26/

Egy a választások előtti újabb beszélgetés vele (nem osztja posztom konklúzióját, úgyhogy ez most a profi külpolitikai elemző nagyságrendekkel komolyabb helyismerete és a komparatista választás-kutató spekulációja közötti verseny lesz): https://azonnali.hu/cikk/20200809_oroszorszag-nem-bekebelezni-akarja-belaruszt-csak-nyomast-akar-gyakorolni-ra

Egy sötétebb színekkel operáló áttekintés a belarusz-orosz kapcsolatokról a SZU felbomlása óta: https://24.hu/kulfold/2020/08/14/aljakszandr-lukasenka-portre-feheroroszorszag-belarusz/

Tanulmány a 2020-as választási kampány és tíltakozó mozgalmak kezdeti szakaszáról: https://neweasterneurope.eu/2020/06/24/belarusian-spring-what-we-know-about-belarusian-society/ és https://neweasterneurope.eu/2020/07/08/belarusian-spring-politicisation-of-the-wider-society/

A Női Szolidaritás kampány-nyitó sajtókonferenciája:

Egy érdekes beszélgetés a választások egyik helyszíni tudósítójával, ami még július közepén készült. Az a legtanulságosabb benne, hogy már akkor is mennyire előre látható volt az eseménysor lefolyása, és mennyire azonosak voltak már akkor is a hosszabb távú jövőre vonatkozó előrejelzések, mint posztunk augusztus 10-i lezárásakor (ld. 46. számú epizód): https://neweasterneurope.eu/2020/05/11/talk-eastern-europe-podcast/

Egy augusztus 4-i nagyon informatív webinar a választásokról négy magasan kvalifikált szakértő részvételével (alább egy következő, augusztus 11-i epizód is): https://www.youtube.com/watch?v=8LX-4B1hd1Y

Egy nagyon tartalmas beszámoló a 33 orosz zsoldos letartóztatásáról: https://444.hu/2020/07/29/orosz-zsoldosokat-tartoztattak-le-feheroroszorszagban-miutan-az-elnok-arrol-beszelt-hogy-kulfoldi-katonak-akarjak-megpuccsolni

Két átfogó, komoly, de mégis könnyen olvasható elemzés Belarusz gazdasági és politikai helyzetéről 2020-ban: http://waidelotte.org/lukashenkos-penultimate-elections/, és www.opendemocracy.net/en/odr/electoral-unrest-under-lukashenkas-tired-rule-in-belarus/

A nemzetközi összefüggéseket legjobban az ENSZ korábbi belorussziai speciális megbízottja világította meg, aki igencsak kritikus az EU és az USA ottani külpolitikájával szemben, és arra tippel, hogy Lukasenko távozni fog, de az egy káros nyugati illúzió, hogy Belarusz – Lukasenkával vagy anélkül – kimozdulna az orosz érdekzónából: https://hirklikk.hu/kozelet/haraszti-miklos-lukasenka-rendszere-valojaban-mar-megbukott/368043

Egy áttekintés arról, hogy miért olyan korlátozott és miként lehetne jelentősebb a nyugati (ezen belül EU-s) diplomácia szerepe a belarusz válság megoldásában: https://foreignpolicy.com/2020/08/07/belarus-europe-elections-russia-pro-democracy-protests/

Az orosz külpolitika lehetőségeiről és legvalószínűbb választásáról (kivárás, illetve augusztus 20 óta már inkább Lukasenko hallgatólagos támogatása): https://edition.cnn.com/2020/08/16/europe/putin-lukashenko-belarus-analysis-intl/index.html, magyarul pedig: https://simamarkelemez.blog.hu/2020/08/24/miert_nem_lesz_belaruszbol_ukrajna

Egy szeptember eleje-közepi beszámoló arról, hogy milyen árat fizethet Lukasenko az orosz támogatásért, és miben szorul rá: https://www.atlanticcouncil.org/blogs/ukrainealert/putin-poised-to-buy-belarus/

Augusztus 26 táján aktuális beszámolók a nemzetközi összefüggésekről: https://www.washingtonpost.com/opinions/2020/08/26/russia-may-not-need-invade-belarus-its-already-there/, https://www.euractiv.com/section/eastern-europe/opinion/with-the-us-absent-smaller-powers-lead-the-way-in-support-for-belarus/,

Beszámolók az ellenzéki aktivisták által követett taktikáról a választások után, a tüntetők politikai nézeteiről és hangulatáról, a Telegram csatornák szerepéről: https://www.iwm.at/chronicle-from-belarus/slawomir-sierakowskireport-on-the-events-of-august-9-2020-in-minsk-belarus/, https://www.atlanticcouncil.org/blogs/ukrainealert/the-belarus-revolution-may-be-too-velvet-to-succeed/, https://medium.com/dfrlab/activists-use-telegram-to-coordinate-belarus-protests-70dc1ba9e78f, https://www.nytimes.com/2020/09/04/world/europe/belarus-blogger-poland-svetlov.html

Arról, hogy pár nap után miként szélesedett ki a tíltakozó mozgalom és miként álltak mellé fontos belarusz intézmények és vállalatok vezetői is, ld.: https://azonnali.hu/cikk/20200813_az-orvosok-es-a-techszektor-is-hatat-forditott-lukasenkanak és https://merce.hu/2020/08/13/egymas-utan-allnak-le-a-feherorosz-gyarak-folytatodik-a-rendorterror-szijjarto-viszont-aggodik-a-belarusz-kapcsolatainkert/

Szvjatlana Cihanouszkaja visszavonulásáról: https://444.hu/2020/08/12/minden-jel-arra-mutat-hogy-a-belarusz-ellenzeki-jelolt-nem-onszantabol-kerte-a-tuntetesek-visszafogasat

A bebörtönzött tüntetők és újságírók megkínzásáról, a börtönviszonyokról: https://www.rferl.org/a/firsthand-account-of-torture-at-minsk-detention-center/30790313.html

A belarusz sajtó, köztv és közrádió állapotáról: https://azonnali.hu/cikk/20200818_a-belarusz-kozradionak-dolgozott-de-a-rendorterrort-latva-sztrajkba-kezdett

Belarusz választási megfigyelők jelentése az idei választásról: https://www.epde.org/en/news/details/preliminary-report-on-the-presidential-election.html

A Golos valasztasi megfigyelő szervezet jelentése a választásról itt olvasható: https://drive.google.com/file/d/1kSprtBUUtS1vb-W_jc4QJkPkoZPJBWxd/view A Golosnak több, mint félmillió fényképet küldtek be állampolgárok a kitöltött szavazólapjaikról, ami az összes leadott szavazat 10%-a lehet (kb., mert a tényleges résztvevők száma erősen vitatott). Ennek alapján már az összes szavazókörzetek 1/3-áról tudták igazolni, hogy ott Cihanouszkaja (sokkal) több szavazatot szerzett, mint ami a hivatalos eredményekben szerepel.

Egy rejtve készült hangfelvétel arról, amint az egyik vityebszki szavazókörben a kerületi közigazgatási vezető a választási eredmények Lukasenka javára történő radikális megváltoztatását kötveteli a szavazatszámláló bizottság tagjaitól, miután azok számlálása szerint Cihanouszkaja kapta a legtöbb szavazatot. 5:40-től a legizgalmasabb rész, utána sok csend, majd 11:48-tól diktálja, hogy miként változtassák meg az eredményt. https://m.youtube.com/watch?fbclid=IwAR3QLvL0E32wADPnYg77ROsQkAHkmoVj0CKeurN25gbJAUGlnzyNwocLb2k&feature=share&v=DgkDrVj1qIo Ugyanerre ld. még https://index.hu/kulfold/2020/08/11/felvetel_bizonyitja_hogyan_csaltak_el_lukasenko_javara_a_valasztast/

Belarusz civil szervezetek beadványa a Legfelsőbb Bírósághoz az elnökválasztásról: https://humanconstanta.by/en/civil-society-organisations-requested-supreme-court-to-consider-election-results-appeals/

Pár áttekintés arról, hogy mit jelent az internet blokkolása Belaruszban, miként tudnak egymással kommunikálni és a hirekről tájékozódni az ott élő emberek: https://netblocks.org/reports/internet-disruption-hits-belarus-on-election-day-YAE2jKB3, https://www.rferl.org/a/how-telegram-users-found-a-way-through-belarus-s-internet-lockdown/30780136.html, https://www.theguardian.com/world/2020/aug/11/belarus-president-cuts-off-internet-amid-widespread-protests

A Koordinációs Tanács vezetőiről és szerepéről: https://www.atlanticcouncil.org/blogs/ukrainealert/history-beckons-but-belarus-protests-need-leadership/

Egy pillanatkép a szeptember 10-i állásról, amikor a Koordinációs Tanács elnökségének már egy kivételével minden tagját letartóztatták valamilyen fabrikált váddal, Lukasenko pedig már konkrétan 2022-t jelölte meg (2025 helyett) a következő elnökválasztás dátumaként, célozva arra, hogy azon ő már nem fog indulni (ez nagyjából ugyanaz az igéret, amivel már aug. 17-én is előállt, csak a dátum lett konkrétabb): https://www.intellinews.com/missing-opposition-leader-maria-kolesnikova-found-in-a-minsk-jail-191511/

Mit tanulhattunk Belaruszban arról, hogy miként győzhet az ellenzék egy illiberális választáson? A Vox Populi elemzése: https://www.facebook.com/valasztasi.kalauz/posts/312557730177259

A Vox Populi képgalériája a választás napjáról: https://www.facebook.com/valasztasi.kalauz/posts/304929647606734

Egy csokor politikatudományi tanulmány Belarusz közelmúltjáról, különös tekintettel a médiahelyzetre, nemzeti identitásra, és korábbi rendszerdöntő mozgalmak eredmény(telenség)ére: https://www.ucpress.edu/blog/51657/understanding-the-protests-in-belarus-a-cpcs-virtual-issue/

Kortárs belarusz film-, zene- és könyvajánlatok egy jeles ellenzéki aktivistától:
https://twitter.com/franakviacorka/status/1289990626201624576

A választás utáni (aug 11) szakértői beszélgetés arról, hogy mi várható (azóta sem szorul komolyabb korrekcióra):


1 Comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.